A drónos hőkamerás felmérés mindig egy adott pillanatot rögzít. Ez önmagában nem probléma – ha jól csináljuk, akkor ez a pillanat nagyon is sokat elárul a rendszer állapotáról.

De csak akkor, ha minden körülmény kontroll alatt van!

A felmérés valójában nem a felszállásnál kezdődik. A repülés előkészítése sokkal nagyobb szakmai figyelmet igényel, mint amennyit kívülről látszik.

• helyszínbejárás
• időzítés
• napszög-számítás
• repüléstervezés

 

és ezen felül még:

 

• a drón kalibrálása és beállítása,
• a kamera konfigurálása,
• adminisztratív háttérmunka, légtérkezelés,
• és persze az időjárási tényezők pontos figyelése.

 

Ahhoz, hogy a hőképek valóban értékelhetők legyenek, a lehető legjobb repülési körülményeket kell megteremteni:

• Erős szél nem lehet, mert a kialakuló hőáramlatok torzítják a képet.
• Felhő se legyen, mert egyetlen árnyék is hamis hibaképet adhat.
• A nap beesési szöge számít – reggel, délben vagy délután teljesen más hőkép alakulhat ki.
• A repülési magasságot a panelek dőlésszögéhez igazítjuk.
• A modulokat jellemzően kb. 35°-os szögben telepítik.
• A hőkamerának közel 90°-os szögből, tehát merőlegesen kell rájuk néznie, különben az eredmény torzul.

 

A légtérhasználatot is kezelni kell, de erről nem is kell tudnia a megrendelőnek – a legtöbb napelempark lakott területen kívül van, így a repülés egyszerűen bejelenthető, MyDroneSpace-en keresztül.

A másik, gyakran figyelmen kívül hagyott tényező:

• a panelek felületi állapota.

 

A poros vagy szennyezett napelem megtévesztő képet ad. A porszemcsék elnyelik, szétszórják vagy eltorzítják a hőt, így a kamera hamis hibát mutathat.

A legjobb, ha a felmérés közvetlenül mosás után történik. Ha ez nem megoldható, akkor eső utáni időszakban, vagy legalább a lehető legtisztább körülmények között kell dolgozni.

És ami a legtöbb megrendelő számára láthatatlan, de kulcsfontosságú része a munkának:

• az utómunka.

A nyers hőképek feldolgozása többnapos munkát is jelenthet – speciális szoftverekkel állítjuk össze a dokumentációt, amely igény szerint tartalmazhat:

• nagyfelbontású RGB ortofotót,
• termál ortofotót,
• 3D vagy hőképes 3D modellt,
• pontos, telepítési tervre illesztett vizsgálati dokumentációt,
• hibajelölésekkel, mért adatokkal, képsorszámokkal,
• és egy professzionális jegyzőkönyvet a park pillanatnyi állapotáról.

Ezek mind olyan tényezők, amikre a megrendelőnek nem kell figyelnie – nekünk viszont kötelességünk.

 

Ezért mondjuk mindig:

„Egy jól sikerült felmérés nem a drónról szól – hanem a munkáról, ami mögötte van…

mindez azért, hogy végül egyetlen pillanatképből használható adat születhessen.”